Az utat járó
Mindannyian úton vagyunk, gondolhatnánk…
Nem, nem vagyunk mindannyian úton járók.
Az utat járó sok mindent megélt, mielőtt tudott volna az útról. Az utat sok történés előzi meg, ami az útról nézve, próbatétel.
Nem, nem beszéltek nekünk az útról. Vagy nem úgy, hogy az útra vágyni tudjunk.
Az életnek egyetlen nagy feladata pedig nem más, mint vágyni az útra, meglelni az utat és járni azt. Járni azt esőben, szélben, napsütésben.
Járni azt mennydörgésben, viharban, tomboló szélben, földcsuszamlásban, földrengésben.
Járni az utat minden pillanatban, mert ez nemesíti igazán az embert, emberré.
Amikor az ember nemesül, az csak a lelkén keresztül történhet.
Az út nem könnyű, sőt nagyon nehéz. Az utat egyedül járni nem lehet.
Az út rengeteg próbatételt rejt és kihívást, mert szent célja van.
A szent cél pedig nem más, mint hazatérni.
Hazatérni Istenhez.
Az út tulajdonsága, hogy megmutatja magát. Megmutatja, mert elfáradsz a történéseidben, mert rájössz, hogy egyedül kevés vagy.
Megmutatja magát, mert hiányozni fog valami.
Megmutatja magát, mert így vagy úgy, de mindenkinek rá kell találnia az útra.
Az nem mindegy mikor, és az sem, hogy miért, és az sem, hogy hogyan…
Ne várd meg, hogy az út, akkor mutassa meg magát, amikor ripityára törtél, és összedőlt a „valóságod”…
Ülj le most, itt és keresd meg az utat.
Kérdezhetnéd: de hol keressem?
Szerintem tudod már: ha behunyod a szemed, és elcsendesíted a légzésed, és elindulsz befelé… pont oda találsz.
Az út ott van Benned. Pontosan a szívedben.
Azt javaslom, lépj rá. Lépj rá bátran.
Igen, kell bátorság az úthoz. És kell még sok minden: elköteleződés, felelősségvállalás, kitartás, hit, alázat, lelki erő, szeretet, önszeretet, megbocsátás és kell még Valaki: Isten.
És itt jön a kapcsolat.
A kapcsolat, amit olyan sokan kint keresnek. Kint a szüleikben, a szerelmeikben, a gyermekeikben, a barátokban.
A kapcsolat bent van. Ugyanott.
A kapcsolat a Legfelsőbbel a szívedben van. Ezt hívjuk jógának.
Hol máshol is lehetne?
Talán mostanra már elfáradtál, hogy megfelelj, hogy akard, hogy lássanak, hogy érezzenek, hogy szeressenek.
Senki sem tud úgy, mint Ő téged és te Őt.
Mert, mint minden kapcsolat, hát ez is kölcsönös szereteten alapszik.
Olyan nincs, hogy csak Ő. Olyan van, hogy te is Őt.
A kapcsolatot ápolni kell. Gondozni. Óvni. Mélyíteni. Erősíteni.
Ez pedig az út egyik legszebb része.
Nem lehet csak néha. Minden pillanat erről szól.
Ahogy te magad is ételt veszel és vizet, mert ezek nélkül meghalnál.
Hát ugyanígy van ez a kapcsolattal is…
Az utat járó sosem éhes.
Az utat járó sosem szomjas, mert gondozza a kapcsolatot…
Az utat járó sosem elégedetlen. Az utat járó érti, érteni akarja a miérteket.
Az utat járó tudja, ez az egyetlen értelme annak, hogy itt van…
Az út az, amit meg kell lelned… még ma…
Táncolunk tovább… (az úton)
