Varázsló vagy.
Hol veszítetted el a varázslót aki vagy?
Mi kellene ahhoz, hogy ne vegyél be soha, de soha, de soha senkitől semmit, ami nem igaz?
Mi kellene ahhoz, hogy ne hidd el azt, amit az emberek Rólad gondolnak, amit Rólad mondanak?
Mi kellene ahhoz, hogy ne vedd be az ítéleteiket arról, ahogyan az életedet éled?
Mi kellene ahhoz, hogy ne hidd el azt, amit a világ állít, ha te tudod és érzed az ellenkezőjét?
Mi kellene ahhoz, hogy egy pillanatra se veszítsd el a hited önmagadban, a varázslóban, abban a varázslóban, aki tudod, hogy mindig mindent meg tud változtatni?
Hol volt az a pont, amikor a kis varázsló feladta magát és el kezdett igazodni a világhoz?
Hol van az a pont az életedben, amikor elfelejtetted a varázslatot, a varázslat erejét?
Visszamennél ahhoz a ponthoz és átölelnéd újra azt a kis lényt, aki akkor ott még mindent tudott és megengednéd magadnak újra, hogy varázsolj?
Hiszen tudod, mindig mindent meglehet változtatni.
Hajlandó lennél Te önmagad lenni újra itt és most?
Hajlandó lennél ránézni az életed minden területére és megváltoztatni a varázspálcáddal, a varázserőddel mindazt, ami ott most nem működik?
Hajlandó lennél-e kijönni az áldozatból, a szegény én energiájából és beleállni abba az energiába, aki Te vagy?
Abba az energiába, aki mikor idejött erre a bolygóra tudta, hogy mindent tud?
Hajlandó lennél-e újra mindazt a tudást élni, működtetni, használni és élvezni?
Hajlandó lennél-e tudni, hogy ez mind csak egy választás kérdése és választanád-e már a könnyedséget, a küzdés helyett?
Választanád a könnyedséget a szenvedés helyett?
Választanád-e az alázatot a gőg helyett?
Választanád-e azt, aki Te vagy verseny nélkül?
Hajlandó lennél-e tudni, mi az az egyetlen dolog, amit csak Te tudsz ezen a bolygón és senki más?
Hajlandó lennél-e itt lenni a mostban és a jövőben, ahelyett hogy a múltat piszkálnád, a múltat szerelnéd, a múlton siránkoznál, a múltat javítgatnád?
Mi az, amit itt és most teremteni tudsz? Mi az a jövő, amire vágysz?
Csak hunyd be a szemed és menj ezzel az energiával! Nem kell látnod az eseményeket, csak érezned az energiáját annak, amire vágysz és kérd a Teremtőt, kérd az Univerzumot, az Univerzum tudatosságát, hogy legyen hozzájárulás, legyen a hozzájárulás ehhez a teremtéshez itt és most, könnyedén és örömmel!
Szóval hunyd be a szemed, utazz egyet vissza az idővonalon és keresd meg azt a pontot, amikor a kis varázsló feladta a varázslatot.
Menj oda öleld meg a kis varázslót.
Menj oda hozzá, öleld át és mondd el neki, hogy minden rendben van, hogy soha többet nem feledkezel el róla és mind arról, amit tudtok. És érezd meg, hogy újra itt az energia, újra itt a varázslat, a szíveden keresztül és csak
működtesd könnyedén. És ismerd el, hogy ez vagy Te!
Ismerd el, hogy ez vagy Te!
Engedd, hogy a hála ölelj át a szíved és a lényed mindazért, aki vagy. És ha megvan a hála, kérj ebből az érzésből még többet könnyedséggel és örömmel.
Ha bármit varázsolhatnál most, mi lenne az?
