A minőségi Én idő nekem nagyon fontos. Sokszor sodornak el  a hetek úgy, hogy ez elmarad. Még akkor is, ha tudatosan élek, de vannak periódusok, amikor sok minden fut egyszerre. Az elmúlt hetekben alig maradt valami nekem.
Szeretem az erdőt, ősszel a leginkább. Amikor kint vagyok, ott mindig történik valami belül.
Ahogy megnéztem a naptáramat, azt láttam, hogy a következő hetek úgy, ahogy az előző hetek is, nagyon mozgalmasak lesznek.
Viszonylag ritkán tudok időt tölteni egyedül, de ez a hétvége most ilyen volt. Már régóta készültem megnézni egy sorozatot amit a barátaim a lelkemre kötöttek a Netflixen.
Egy másik énem című török sorozat. Tulajdonképpen arról szól, amit én is csinálok, a morfogenetikus mezőt gyógyítjuk. Én ezt thétában teszem, de hasonló módon dolgozik a családállítás is a generációs mintákkal.
Mindaz,  ami az őseinkkel történt, hét generáción át, hatással van az életünkre. Akár tudjuk, akár nem, akár hisszük, akár nem.  Ez a morfogenetikus mező ott van a DNS-ünk körül, ezért amikor a tudatalattiban dolgozom thétában, hozzáférünk ehhez a rendkívül fontos könyvtárhoz.
Ahogy néztem ezt a mini sorozatot, egyébként nem szoktam sorozatokat nézni, de már olyan sokan kérték, ajánlották, hogy nézzem meg, hogy szinte meg kellett néznem, annyi minden történt bennem. Jól tettem, hogy időt szántam rá.
Az időjárás most tökéletesen alkalmas volt erre. Nagyon mélyen érintett sok jelenet. Hét éve dolgozom thétában a tudatalatti programokkal.  dolgozom Folyamatosan kutatom a saját korlátozó hitrendszereimet és a terápiák során a hozzám érkezőkét is. Rengeteg megrendítően szép gyógyulást éltem meg, amikor megtaláljuk a nagyszülői sebeket. Háborús emlékeket, szakadások lenyomatait a családban, a tragédiák emlékeit  a mezőben. Miközben nem is ismertük a felmenőinket.
Mindaz, ami velük történt, hat ránk.
Amikor tegnap este végeztem a sorozatokkal, akkor jött egy nagyon szép meditáció bennem. Hét mécsest gyújtottam az anyai klánnak és egymás mögé raktam őket az oltáron és hét mécsest gyújtottam az apai klánnak és egymás mögé rakva az oltáron leültem. Thétába pattantam és  meditálva megköszöntem mindazt, amit ők tettek, ahogyan tették és elfogadtam azt is, ahogyan éltek.
Tisztelettel és alázattal hajoltam meg a sorsuk előtt és figyeltem a feljövő képeket. Hitrendszereket cseréltem és gyógyítottam bennem és bennük, téren és időn túl a sebeket. Olyan szép volt minden.
Reggel meggyújtottam az összeset és ültem velük. Emlékezett a lelkem.
Amikor egy mécses elaludt, megnéztem ki volt Ő. Legelőször az anyai nagymamám mécse hunyt ki. Szinte éreztem. Megmagyarázhatatlan volt, mert mind egyszerre gyújtottam meg és egyformák voltak. De Ő aludt ki legelőször. Vele hosszasan dolgoztam. Nem ismertem őt. 3 gyerekkel maradt egyedül a háborúban, abból az egyik az Anyukám. A nagyapám hadifogságba került és talán 4 évig nem is jött haza. Neki meg kellett oldani mindent egyedül. Ismerős… Egy napon, amikor feljöttek az óvópincéből, a házukat lebombázták. Ott állt 3 gyerekkel, minden nélkül. Én hasonlót éltem meg 9 éve…  sokat dolgoztam már ezzel, de azt érzem, tegnap került  a helyére minden.
Nagyon mély transzformáción mentem át az elmúlt napokban, figyelve az asztrológiai írásokat.
Tényleg azt hiszem hogy beérnek a gyümölcsök és valami nagyon finom áthangolás történt bennem.
Sokat pihentem az elmúlt napokban és készülődöm a következő hetekre. Tanfolyamok, elvonulások, szülinapok,  sok minden lesz és a szolgálatom mindennap.
Aztán elindultam az erdőbe. Elindultam volna, de leszakadt az ég és leültem és megírtam a hírlevelet, amit későbbre tartogattam és amit majd holnap küldünk ki.
Aztán elállt az eső és én elindultam az erdőbe mégis csak. A lelkemnek kellett. Éreztem, hogy mennek kell. Mire kiértem, már kisütött a nap. Hallgattam az erdőt, hallgattam a dalaimat, elmélyülten sétáltam.
Jelen voltam. A kilátóhoz érvel szinte már szaladok fel a sok-sok lépcsőfokon, hogy aztán  elcsendesedve megállhassak előtte…
Szeretem ezeket a perceket. Hálás vagyok, megköszönöm a hetet, ma nem reklamáltam… Sok minden változik most kívül is. Értem is. Feltettem a kérdéseimet és ahogyan érkezik meg rá a válasz szeretem, ahogy átfúj a szél.
Szeretem, amikor válaszok érkeznek. Szeretem, amikor megérkezésben vagyok.
Végtelen hálával sétáltam haza. Hideg volt már, de belül mégis ég a tűz.
Majd elkészítettem a különleges sókkal teli fürdővizem. Mécsesekkel rakom teli a fürdőszobát és a kedvenc gyógyító zenéim lengik be a házat.
Ráhangolódtam a következő hét feladataira. Lesz bőven tennivaló, de ez így van jól.
Hála van.
Kegyelem van.
Szeretet van.
Béke van.
Csend van.
Táncolunk tovább…
Ölelésem
error

Kövesd az írásaimat és oszd meg őket, ha tetszett!